Igen, bazmeg, a rohadt büdös picsába, hogy nincs egy redves save gomb, vagy akármi amivel ez az incidens elkerülhető lenne. A büdös kurva életbe...........

Már vagy egy éve röppentek fel az első hírek arról, hogy a Facebook egy FPS játékkal gazdagodik, nevezetesen a Brave Arms nevű gémmel. Első körben hatalmas volt a lelkesedés részemről, meg a haverok részéről is, csak aztán jöttek a screenshotok, meg most az open beta, ami egyre inkább összetörte az elképzeléseinket. Egyrészt ( én legalábbis ) nem tudtuk fullscreen-re rakni. Ez nagyon nagy hiba, ugyanis a "hozzá hasonló" QuakeLive simán megy úgy, másrészről meg a Flash elvileg tudja ezt az opciót. Bár semmit nem javítana a trágya unalmas játékmeneten és a rossz játékélményen. De oké, aláírom, jó irányvonal, így tovább, csak ez édes kevés.

Viszont azért vannak ott kelemes produktumok is, amik órákra, napokra vagy akár hetekre is le tudják kötni az embert mindenféle napi/heti érdekességekkel. Ilyen például a Bejeweled Blitz, ami a jó öreg kővarázsló egyik fészbukos reinkarnációja. Egy perc alatt kell lehetőleg minél több pontot összeszedned ( nekem valami 450k volt a rekord, sose döntöttem még meg... de aki megteszi szóljon! ) mindenféle powerupokkal megtámogatva akár... ha van rá pénzed. Bizonyos kristályok párosításával pénzhez juthatsz, meg vannak olyanok amik nagy területre ható robbanást keltenek ( 4-of-a-kind ) vagy adott pontból függőlegesen és vízszintesen egy-egy villámot csapnak faltól falig ( L, vagy T match ) és a legdurcásabb a választott összes színt lerongálja a pályáról ( 5-of-a-kind ). Vannak még természetesen szorzók is, hiszen hogyan pumpálnánk fel az alapból nem sokat érő párok pontértékét? És még egy ráadás: ha turbó gyors vagy, egy idő után elkezdesz hallani egy ilyen tűzropogás hangot, ami azt jelzi, hogy pörögj be még jobban, mert közel a Blazing Speed, ami ha aktiválódik, pár másodpercig minden pár bombaként viselkedik és felrobban minden körülöttük levő kristály is! Ez az igazi tutiság.
Van benne kihívás, visszavonz játszani újra meg újra, és nagyon hangulatos a haverok pontszámait hétről hétre felülmúlni. Arról nem is beszélve, hogy egy unalmas munkahelyen életmentő szórakozási lehetőség lehet. Számomra a Facebook egyik legjobb játéka, 5/5.

De sajnos nem minden Facebook alkalmazás ilyen kis egyszerű és hasznos. Vannak a Farmville-hez hasonló mindenféle kihívást nélkülöző játékok, amik csak az idődet rabolják és elhitetik veled, hogy játszol, miközben csak bután kattintgatod végig nap mint nap ugyanazokat a gagyi teheneket, meg istállókat. Semmi, de semmi értelme nincs, de főleg a kihívás hiányzik belőle. Idő kérdése csak az egész, hogy legyél benne valaki, semmi másról nem szól. Ja, vagy pénz, persze, úgy kevesebb idő alatt lehetsz valaki. Ilyen még a Cafe World, a Restaurant City, a Social City meg a többi rettenet. Messze elkerülendők!

Viszont van még egy kategória a kettő között, amely kihívást is nyújt valamilyen szinten, meg kattintgatós is. Ezek az úgynevezett Facebook "RPG"-k, amik lényegében ugyanúgy az idő függvényében működnek, hiszen idő kell ahhoz, hogy az akciópontjaid újratermelődjenek, viszont belép a szintezés lehetősége ( egész egyszerűen végtelen szintezésre épül ) és ebböl kifolyólag a stat pontok okos elosztása. Valamilyen szinten érdemes taktikázni, agyalni, mit mikor hogyan csinálj, de mégis egy idő után - meg egyeseknek - átmegy agyatlan kattintgatásba. Nevezzük mostmár nevén, miről is beszélek: ez a Castle Age, amivel speciel én játszom, de rengeteg "skin" van még hozzá, van a Band of Heroes ami egy katonai környezetbe viszi el az egyszeri időmilliomost, van Mafia Wars, ami talán a legsikeresebb mind közül, gondolom nem kel kifejtenem milyen környezetben játszódik, na meg van a már említett Castle Age, ami fantasy körítéssel bír. Számomra ( sci-fi hiányában ) ez volt a legmegkapóbb, ezt is kezdtük el nyomatni a haverokkal. Egy kicsit bővebben is írok róla nektek, hátha valakinek megjön hozzá a kedve:
Mint minden RPG, kaszt választással kezdődik a hosszú pályafutásod a játékban. Nem sokban befolyásolja a játékmenetet, mert úgy is a Generalokra fog támaszkodni az egész. Nem kell nagyon átgondolni, mivel szeretnél lenni. Ez egy rossz pont, de kibírható. Aztán, hogy fejlődni tudj, küldetéseket kell végrehajtanod, amik Tier-ekbe vannak osztva. Ezekből egyre bővülő kínálat van, mióta én játszom, olyan fél év alatt már hozzáraktak az alap kollekcióhoz 3 új quest tier-t. Ez elég dícséretes, mert mindig van kihívás a high level játékosoknak is. A questelés semmi kihívást nem nyújt, a lényege annyi, hogy bizonyos mennyiségű Energy fejében "influence"-t szerzünk az adott területre. Ha az első szint megvan, megnyílik még két alküldetés, amiket ugyanúgy ki lehet opcionálisan maxolni 100%-ra, aztán ezt megtehetjük négyszer, ugyanis a maximum influence-t LVL4-en érik el a küldetések. Annál fentebb nincs. De higgyétek el nekem, ez nem kis munka egy olyan küldetésnél ami 20-30 energy-t eszik meg egy kattintásra, és a maximális energy-d olyan 2-300 körül van. Mindenesetre van egy Achievement ( meg sokkal több is, érdekes hasznos jutalmakkal ) amit akkor kapsz meg, ha 50 questet kimaxoltál LVL4-ig. Én azóta is ezt gyűröm, de még nincs meg.

A tiereken belül 5+1 küldetésed van, mindegyiknek ugye 2 alküldetés, kivéve a +1 küldit, mert az a boss fight. A tieren belül 4 küldetést kell megcsinálnod legalább lvl1 100%-ra, hogy megnyíljon előtted az út a Tier boss-hoz, ami tovább enged a következő Tier-re. Ilyen egyszerű. A boss fight első körben úgy néz ki, hogy egy elég nagy energy igényű küldetést kell egyszer lenyomni, ami egy kattintás, csak általában sok felszerelés kell hozzá, ami sok pénzbe kerül. Ezt nehéz összeszedni, de persze nem lehetetlen. Ha megvan a küldetés, megkapod a boss idéző gömbjét ( Summoning Orb ) amivel megidézheted azt, és itt jön képbe a közösségi portál lényege: meginvitálhatod a haverokat, hogy közös erővel verjétek agyon a főellenségedet. Az elsőt még akár egyedül is le tudod verni, de ahogy haladsz előre értelemszerűen úgy nehezednek a bossok.
A bossfight-oknak több fajtája is van. Van, ahol csak Staminára van szükség, és csak ütni kell, ami megintcsak kattintgatásban merül ki. Vannak olyanok, amiknek van valami speciális részük, ami lehet Mana Shield ( Skaar Deathrune-nak van ilyen ) amit ha leversz róla Energy-vel, sokkal nagyobbakat üthet rá a csapat, viszont ha megütöd, ő azt apránként visszatölti, ergó szinten kell tartani. Olyan boss is van, ahol a csapatunk erőssége van meghatározva speciálisnak, ott ugyanez a feladat, csak nem leverni kell, hanem feltornászni minél magasabbra, mielőtt ütni kezded, hogy minél több sebzést kapjon egy-egy támadástól.
Rajtuk kívül vannak még speciális, ajándékból idézhető szörnyek, mint Bahamut a sárkány, vagy Mephistopheles a ... szarvasembör. Hozzájuk viszont már méretes csapat kell, és van egy olyan tulajdonságuk, hogy tudtok rájuk idézni hatalmas sebzés egyszeri bevitelére alkalmas eszközöket. Ezt úgy lehet megtenni, hogy kiposztolsz egy Call To Arms-ot (CTA) az üzenőfaladra, amire a játékosok kattintva hozzáadják a segítségüket az aktuális fegyver megidézéséhez. Az első ilyen kisebbet üt természetesen és kevesebb ember is kell hozzá, viszont, hogy egy nagyobb szörnyet le tudjatok nyomni, elengedhetetlen, hogy legalább 4-5 ilyen fegyvert megidézzetek rá, ami az ötödiknél már olyan 150 ember kattintását jelenti. Nem könnyű beleférni az időbe is, mert ugye ezek a boss harcok mind időre mennek. Nem csépelhetjük őket naphosszat... A nagyobbakra általában egy hét áll rendelkezésre és természetesen az lootol a legjobbat, aki a legtöbbet ütötte bele. Ezt számontartja a program a csata alatt folyamatosan, lehet versenyezni szépen.

Ha már szóba kerültek az ajándékok, általában kéthetente vagy havonta jönnek újabb és újabb ajándékokból összegyűjthető fegyverek, bossok, ehhez hasonlók. Lehetőség van alkímiát elkövetni, ami az ajándékok összeforrasztását jelenti egy valami egyedi itemmé. Ha esetleg túl sok ajándékot kapsz, olyanokat amik már kijöttek, akkor se utasítsd el, mert van egy Goblin Emporium nevezetű hely, ahol 10-esével be tudod őket váltani egy valami random itemért cserébe. Néha egész jók esnek!
A Generalokról még nem esett szó. Ők képviselnek téged a harcmezőn, ők viszik harcba seregeidet PVP esetén is, valamint ők ütik a bossokat. A nagy részüket kvesztelés során kapod ( vagyis veszed ) meg, mert szinte minden küldetéshez más general kell, hogy meg tudd szerezni a szükséges influence-t. A generalok is 4 szinten tudnak fejlődni, így növekszik az attack és a defense értékük, amik szerintem egy RPG játékosnak nem mondanak újat. Ezen kívül vannak különösen erős epik generalok, amiket vagy a játék valutájáért, a Favor Pontokért tudsz időről időre megvenni, vagy valóságos delláért. Valamint van egy titkos general, Arielle, akit csak egy titkos egyedi küldetés során tudsz megszerezni. Róla nemrég szereztem tudomást, de már megszereztem szerencsére. Néhány generalhoz tartoznak speckó felszerelések, amik csak az ő tulajdonságaikat hivatottak befolyásolni.
A PVP-ről még nem beszéltem, de olyan sokat nem is tudok elmondani róla, mert annyira nem szeretem. Inkább PVE-t játszom. Vannak időszakosan Aréna események, ahol aréna pontokért megy a harc. Minden nyertes csata után aréna pontokat kapsz, viszont vesztes csaták után levonás jár. Ha belekerülsz az első 5%-ba, akiknek a legjobb pontjaik vannak, hatalmas nyereményeket tudhatsz magadénak. Egy Aréna esemény főnyereménye az egyik megidézhető boss, Genesis az Earth Elemental volt, aki egy 100/100-as generalként jelent meg a seregedben. Tudni kell azt, hogy jelenleg a legerősebb generalom, aki átlag viszonylatban sem szar: Darius, aki 19/19-es. Jó lett volna megnyerni... 

Ha meghoztam a kedveteket hozzá, az jó, ha meg nem, magatokra vessetek. Jó szórakozást előre is!

Lapozgatva a Subbát ma reggel több gyöngyszemre is akadtam, de ez messze a legdurvább mind közül. Simán felülmúlja azt a gif-et is, amin három pterodaktilusz kúr egy szőke csajt. Látni akarjátok? Nem hiszem.

Na de a lényeg, hogy a szépségkirálynők mind okosak. Nekem már az is egy ilyen letaglózó dolog, hogy a szépséget, ami egyrészt nem mérhető és nem összehasonlítható másokkal milyen alapon versenyeztetik? Másrészt meg ez egy olyan szubjektív dolog, hogy kinek mi a szép, hogy egyszerűen nem értem mi alapján választanak? Az számít, hogy kin áll jobban a mittoménmilyen márkás bikini, hogy aztán el lehessen zavarni reklámarcnak? Nem tudom felfogni. De hát ez van, nem érthetek én sem mindent. Főleg azt nem, ahogy ez a nyomorék angolul próbál beszélni. Mond érdekeseket, az egyszer biztos... de a kedvencem az, hogy utálja a srácot, mert ő csak a barátja. Az úgy megmelengette a szívemet. Na meg a kézből készült ajándékok. Meg amúgy ha rákoncentrálsz, hogy valójában mit is akar mondani, és felülemelkedsz azon, hogy nyelvtanilag egy szar az egész, akkor is az süt róla, hogy buta mint a döngölt föld és egy önálló gondolata sincs. Nem, nem tudom elképzelni, hogy ő a kézzel készített ajándékokat szereti, mondjuk azt viszont igen, hogy utálja a barátait hiszen azok "csak a barátok". Ezt simán kinézem belőle. De neki a Jaguár alatt nincs ajándék.

Hajrá Timike, te leszel a legjobb, ez tuti! Csak nehogy az legyen, hogy mikor mondják a nevedet abban a kontextusban, hogy "You FAILED!" azt hidd, hogy nyertél és sírva fakadva kirohanj a műsorvezetőhöz a koronádért...

Kezdjük akkor inkább a frissebb élménnyel. Most, kábé olyan húsz perce láttam a sokak által már régóta emlegetett és egekbe magasztalt leszarozott toborzó reklámot az új Való Világhoz. Ahhoz a borzalomhoz, ami megszülte anno Csöcs Anikót, aki azóta is azzal sztárkodik, hogy ő depcsis, meg vannak csöcsei; Okit a drabális méretű tömör ostobaságot; valamint Pandorát a pornós ringyót. Hát igen, gyerekek, erre van most szükségünk pont, egy újabb "valóság" sóra, aminek annyi köze van a valósághoz mint az akváriumnak az óceánhoz. Ehhez a rettenethez rittyentett össze az RTL Klub egy semmitmondó ócska toborzóvideót, amit megspékelt egy zseniális narrátorral, akinek megalszik a szájában a tej és olyan lelkesedéssel képes elmondani, mennyire izgul ő is meg mennyire izguljunk mi is az új valóságsóra, hogy azt Fletó sem csinálná jobban. 

Sajnos a reklámot megint nem tudom nektek belinkelni, hiába is kerestem, viszont kárpótolak benneteket egy zseniális videóval, amin lehetne órákig csámcsogni, mennyi ökörséget hordanak össze ezek a szerencsétlenek... Például az "áramütésjel" by Leó, vagy Molnár -Csöcs- Anikó beszédkészségének teljes hiánya, hogy csak párat emlegessek. De beszéljen helyettem a videó.

Aztán, hogy milyen fantasztikus dolgok mentek még ott hat évvel ez előtt, arról ez a kis szösszenet tesz tanubizonyságot, melyben a másik pornós ringyó, Maya Gold rázza magát az illuminált állapotban vergődő szaroknak sztároknak. Mert ha már valami annyira rossz, hogy még az Irénke néni se nézi, valamit kell tenni, hogy legyen nézettség: erre pedig a legjobb recept a csöcsö meg a baszás. Volt benne mindkettő, természetesen, hiszen a valóság arról szól, hogy pornós kurvák rázzák magukat rúdon miközben mi egy akváriumban próbálunk minél viccesebbek lenni, valamint minél kirívóbb faszságokat csinálni, nehogy kisavazzanak... Ez maga az élet, színtisztán. Ahogy Csöcs Anikó is megmondta, a valóságsó az "keményen" egy tévés műfaj. Bezony. Reménykedünk benne, hogy ezt pozitívvá avanzsálják majd, ahogyan azt ő is szeretné. Bár azért rossz szájíze lehetett, mert csak szaros második helyre volt elég amit produkált. Ezért gyorsan meg is növesztette a csöcseit, nehogymá leszálljon róla a média. Mi lenne most vele, valami CBA-ban szolgálná ki a magamfajta suttyókat, akik minden egyes vásárlás után teliberöhögnék a pofáját. Akkor lehetne csak igazán depcsis...

De "fogy a hely" és még nem linkeltem be az előző bekezdésben hosszan taglalt videót, hát parancsoljatok:

De térjünk is át a másik témára, azaz az Y Fucktorra, amit olyan zenei géniuszok zsűriznek, mint a vén kapuzárási pánikban sínylődő paraszt Nagyferó, Malek Miklós, aki csak azért érkezett ide hozzánk az nagy és csodálatos Ömérikából, hogy kiröhögje a béna önkritika nélküli nyomoroncokat, akik mind azt hiszik, tudnak énekelni, valamint Geszti Péter - aki véletlen tényleg letett valamit az asztalra - és Keresztes Ildikó, aki meg... na, hát, elmenne múmiának valami fáraós filmbe. Ha lenne kölköm, tuti nem engedném, hogy nézze ezt a szart, mert rosszakat álmodna az Ildibaba szikkadt hamutartó fejétől.

Most már elvesztettem a fonalat, teljesen. Ja, még azt akartam "papírra" vetni, hogy ezeket a mindenféle egylemezes sztárgyártó műsorokat mi a szarnak csinálják igazából? Itt, egy ilyen kis faszom országban mint Magyarország. Nincs annyi ember az országban, hogy minden műsorra más és más jelentkező jusson. Már most elkezdenek ismétlődni, időről időre bekerülni ugyanazok az emberek. Könyörgöm, minek? Van már épp elég ilyen szerencsétlen mondvacsinált senkiházi sztárunk, miért kell ezeket még futószalagon is gyártani hozzá? Arra jöttem rá, hogy ez az egész azért van, hogy az ember megnézze a legelejét, azaz első pár adást, ahol a legeslegbénábbak égetik be magukat az egész ország előtt. Azon mindenki jókat visítozik, a zsűri önelégülten hátradőlhet, hogy igen, még mindig mi vagyunk itt az atyaúristenek, nem véletlen, hogy mi vagyunk A Sztárok, aztán a többi már csak ilyen sallang, hogy legyen má valami értelme is. Adunk ennek a fostos Árpikának egy lemezt, hagy olvasson mesét, aztán húzhat haza a búbánatba Szerbiába disznót ganézni. Mert ugyebár ez történt. Aztán ott van még egy csomó ilyen béna faszkalap akiket csak valami nyomorékságuk miatt vettek elsőnek, nehogy aztán itt az legyen, hogy nem lesz több ilyen műsor, mert szegény tolókocsist, vagy nyugdíjast diszkriminálják. Ők aztán nem, inkább nyerje meg ő, csak legyen béke és mehessen a só jövőre is. Kétszer. Meg lehet nézni Angliában például Paul Potts tehetségét. Hol a szarba vagyunk mi ehhez képest? Ez az egész egy rossz vicc. Szerintem a résztvevőkön kívül senki nem gondolja ezt komolyan. Senki, jól olvasod, kedves gigasztárra jelentkezni akaró szerencsétlen nyomorék. Jobb ha beletörődsz, hogy attól, hogy egy ország röhög rajtad, mert nyomorék vagy, te még ugyanaz a nyomorék vagy mint akit leköpködtek egy hete a kocsmában, mert ott is elő akartad adni, hogy bikicsunáj...

Vagy még van egy olyan teória is, hogy ezeket a szerencsétleneket direkt beszervezik, fizetnek nekik, hogy hülyét csináljanak magukból, mert ilyen település, hogy Ökörítófülpös bazmeg. Nemár. Életemben nem tudtam volna, hogy létezik ilyen, ha egy nyomoroncot nem vadásznak le onnan. Kábé olyan, mint Csempeszkopács. Arról is azt hittük, hogy hülye haver hülye poénja, de nem! Ilyen is van! Ennyi erővel lehetne már Salakmotorosd is, meg Jásznagybivalyhónalja. Na de megint elkalandoztam, senkit nem érdekelnek a hét lakosú magyar települések. Szóval mi van akkor, ha az összes béna Nagyferó spanja, és utána elmennek jól bebaszni egy kocsmába a Fecó számlájára? Így még lehet én is bevállalnám, ha már részegre ihatom magam a nemzet csótányával, aztán az ölébe hányhatok. Mert azt úgy megtenném.

Ennek a nagy katyvasznak a végső konklúziója az legyen számotokra kedves gyerekek, így este 10-kor, hogy NE legyen se Faktor, se Valóvilág, mer SZAR. Meg mer miaszarnak? Nemá, itt vagyunk kéjtezertízben és még mindíg azt hiszik, hogy valaki majd nézi ezt a trágyát, mint a stúdiódzsungelben megrendezett "Cölöp vagyok, ments ki innen"-t? Hagyjatok minket a picsába. Köszi.

Kiskutyánk most fél éves, és ez azért érdemel meg egy egész posztot, mert ma reggel egyrészt a hasamon táncolva adta a tudtomra, hogy neki szarni kell ( tehát dühöngök ) másrészről viszont rajtunk kívül itt nálunk még semmi élőlény nem bírta ilyen hosszú ideig életben. Ezért isten éltessen Padlizsán, a füle meg már úgy is bokáig ér.

Valamikor '98 tájékán, a PC játékok igazi aranykorában töménytelen mennyiségű játékot elfogyasztottam. Quake, Starcraft, Half-Life, mind olyan címek, amiket mind a mai napig előszedek, hogy egy kicsit nosztalgiázzak.

Aztán valahogy a kétezredik évünkre elkezdtek ellaposodni a játékok ( vagy nem is a játékok, hanem mi? ). Ezt a kérdést, a zárójellel együtt fogom kicsit boncolgatni, hogy rájöjjek/jöjjünk, mi a fene van a játékiparral. Vagy velünk.

Azon gondolkoztam unalmas óráimban, hogy mégis mi volt az a plusz, ami még '98-ban megvolt, de már 2000-re kicsit kezdett kikopni? Talán ugyanaz a probléma, mint amit már boncolgattam pár poszttal ez előtt is? A túl leegyszerűsített lényeg? Nem, az nem lehet, hiszen a Diablo sem volt egy agyon bonyolított játék, mégis a mai napig játszanak vele, nem beszélve a Starcraft-ról. Voltak agyon bonyolított cuccok is persze, főleg a 4X-es játékok közt, valamint a szerepjátékok világában, de ezeknek mindig megvolt a maga célközönsége, akik most veszettül hőbörögnek, hogy hova lett a 30 féle karakterosztály? Miért csak 4-5 van helyette? Hova lett a bonyolult, több száz órát felemésztő single player történet? Egyáltalán maga a történet hova lett? Miért lehet mostanában minden játékot végigtolni cca 8-10 óra alatt? Sajnos ez az utóbbi években tendencia lett és a legjobban talán a Call of Duty sorozattal tudnám példázni eme rossz irányt. Szépen fogy el a játékidő, gyarapodnak a szénné scriptelt hatásvadász események, a sztori mit másodlagos, sokadlagos szempont csak. A lényeg az, hogy a grafika üssön, hogy azt adja vissza ami már közel áll a valósághoz, minden más a háttérbe szorul. Ez nekem nagyon úgy néz ki, hogy csak és kizárólag a hardver - és konzol - piacot hivatott erősíteni. A hardver piac ott az ilyen magamfajta maradiaknak akik nem hajlandóak konzolon butítani az amúgy is szegényes játékélményt, a konzolpiac meg azokat feji, akik megunták, hogy folyamatosan fejleszteni kell a PC-t, hogy a legújabb gámákkal tudjanak játszani.

Miért nem azzal foglalkoznak a fejlesztők, hogy a játékosoknak mik az igényeik? Vagy a játékosok tényleg ilyen igénytelenek, akik hangot is adnak a véleményüknek? Nem tudom elképzelni, hiszen töménytelen fórumon ócsárolták a mostanában kijött stuffot, de mintha azt nem hallaná meg senki, csak és kizárólag arra építenek, amit Vér István mond, hogy úgy legyen. Vér Istvánról azt kell tudni, hogy nincs sok esze, angolul hírből sem tud, viszont szabadideje kurvasok van, ezért az ő szájíze szerint egy játék úgy néz ki, hogy nu-ku sztori, nehogy olvasni vagy érteni kelljen, nu-ku fejtörő, vagy akármi ami egy kicsit is a gondolkodásra késztetne, cserébe kap egy olyan 10 órányi gameplayt, hogy a kurvasok szabadidejéből csak kis részt fedjen le és ne legyen elég neki egy évre egy játék, hanem minden hétvégén valami újat keljen beszerezni, hogy le is kösse magát. Az újrajátszhatósági faktort tönkrebaszták a szénné scripteléssel, nincsen semmi véletlen bekövetkező eesemény ami csak és kizárólag egyszer, a pillanat hevében történik meg... 

Továbbmegyek, konkretizáljuk ezt a kurvulást egy adott sorozatra, amit mindenki ismer, amivel mindenki játszott legalább egy kicsit, ami majdnem a legjobban osztja meg a játékos közösséget: a Need For Speed sorozat. Történt ugyebár még nagyon régen, a '90-es évek derekán, hogy kijött egy formabontó, pörgős, autópályán szuperjárgányokkal száguldozós játék, az NFS, ami ezreket kötött oda a képernyőkhöz. A maga nemében tökéletes volt, annak kellett lennie, hiszen mint a mai napig fentmaradt ez a cím, ez nem sok ilyen brendről mondható el. Persze ott van még a C&C, a Warcraft lore, meg ilyesmik, de most nem róluk beszélünk. Tehát ahogyan ívelt szépen felfelé a széria hírneve, rajongó tábora és minősége, úgy lettek egyre hatalmasabbak az elvárások vele szemben. Mindezeknek az elvárásoknak egy darabig meg is tudtak felelni a készítők, de valami történt. Valami nagyon rossz irányt vett a szériában, hiszen kijöttek olyan pocsék darabok, mint például a Hot Pursuit 2, vagy a Pro Street, amikkel egyszerűen az egyszeri NFS fanatikus nem tudott mit kezdeni. Egy alsó-közép kategóriás árkád autóversenyt csináltak az adrenalinpumpáló száguldozásból. A többi szerintem félresikeredett példányt nem említeném ilyen egzakt módon szarnak ( Underground 1-2, Most Wanted, Shift ) mert végülis az EA elérte velük is a célját, rajongó táboruk lett. Az már más kérdés, hogy nekem nem fekszik sem a sandbox mód, sem a fekásodás, neoncsövek a kocsi segge alatt meg pörgőforgó felnik. Nem beszélve arról, hogy kötött versenypályákon száguldozzunk olyan TOCA módra. Arra is megvan a megfelelő játék, a pont emlegetett TOCA, miért kellett errefelé nyitni? Miért nem bírta ki az EA, hogy a Grid lealázza ebben az ágazatban, főleg úgy, hogy tudták nagyon jól, hogy az NFS széria nem erről szól? Most talán látszik a fény az alagút végén, mert nemsokára érkezik a csak simán Hot Pursuit névre keresztelt "visszaagyökerekhez" játékuk a Burnout Paradise-t is jegyző Criterion-tól. Azért merem ezt kijelenteni, hogy most talán tényleg vége lesz az alagútnak - egy időre - mert a NFS: Porsche után kijött daraboknak már a beharangozásától is a hideg rázott, hogy ezt mégis miért kell? Mi céljuk van vele? Most nincs ez a rossz szájíz, nincs semmi kétségem a videók és a leírtak - elmondottak - alapján, hogy ez a játék bizony ütni fog. Úgy legyen.

A múlt havi PC Guru hasábjain olvastam pár napja a Tron: Evolution cikket a készülő új tron játékról, mely az univerzumot - ha lehet így nevezni - hivatott feléleszteni. Abban volt egy nagyon jó gondolat, miszerint ki tudja már, hogy elegendő lesz-e ez így 2010-ben, ( vagy '11-ben, ki tudja mikor kerül a boltokba ) mert amire 1982-ben csillogó szemekkel flesseltünk, hogy a számítógép megeszi a Zembert és bekerül ilyen neoncsíkos ruhába egy fiktív számítógép belsőbe, nagyon misztikus volt. Senki sem értette még igazán hogy mennyi is az annyi, hogyan is működnek ezek a dolgok. Még el is hittük, hogy egy törlési folyamat tényleg cyber-motorversenybe torkollhat. Na jó, nem. Mindenesetre ez így 2010-ben, mikor már minden háztartásban van számítógép és még a drága anyám is tudja, hogy mi az a GPU, leht, hogy nagy baklövés lesz. Már a gyerekek is ebbe nőnek fel, ők sem hiszik el, hogy a számítógépbe ilyen módon be lehet digitalizálódni. És, hogy hova ez a gondolatmenet? Az jutott eszembe, hogy ez történik szinte már minden platformon, minden típusú játéknál. Mindenkiben egy kis kritikus lakozik, aki becsmérli a fizikát, a grafikát, a játékmenetet, meg az AI-t, ha nem úgy viselkedik ahogy az neki tetszik. Ennek hangot is adnak internetszerte, mert ott ugye mindenki publikálhat minden shitet, majd a többi hiszékeny még nem sokat látott gamer palánta elhiszi Vér István becsmérlő értékelőjét, megnézi magának a játékot és észreveszi benne azokat a hibákat - amik lehet, nem is lennének, ha nem olvas róluk. Ezzel azt akarom mondani, hogy mikor mi éltük gyerekkorunkat, nem volt sem szélessáv, sem torrent ( warez az volt, persze ) és nem tudtuk ilyen közvetett módon de azonnali jelleggel megvitatni, hogy milyen is az aktuális cím. Egyszerűen élveztük a játékot, még a legidegesítőbbeket is. Gondolkoztatok már azon, hogy hogy voltatok képesek egy-két régebbi játékkal hosszú órákat eltölteni? Nem a hibáikat keresgélve, az biztos. Nem azt lesve, hogy hol van textúra bug, meg hol lehet jól a fejlesztők fejéhez vágni, hogy "gyerekek, ez az NPC beleragadt a talajba, FAIL!". Pedig ha tudnák ezek a suttyók, hogy mennyi munka van azzal, hogy egy teszemazt 100 órányi játékidővel büszkélkedő játékot 100%-ig bugmentesítsenek... lehet nem lenne ilyen nagy a pofájuk. Az a baj, hogy mindenki azt hiszi magáról, hogy játékfejlesztő zseni. Csak akkor nem értem, miért nem mondjuk az EA Black Box-nál, vagy ne menjünk ilyen messzire, a Black Hole-nál, esetleg a Digital Reality-nél dolgoznak? Miért csak szaros netes fórumokon mondják a nagy megmondó véleményüket, miközben lövésük sincs, mennyi munka is van valójában egy PC - vagy konzol - játékban?

Lehet azzal jönni, amivel én szoktam, hogy ahhoz, hogy fikázni tudjunk valamit nem kell feltétlen szakmabelinek lenni hozzá. Ez így van, hiszen a Gourmet ételkritikus sem szakács, csak tudja mi a jó íz, mi fán terem. De tudja! És ez itt a lényeg, tudja hogyan készül, mennyi munka van vele, ért hozzá. Nem csak azért nyilatkozik úgy, ahogy, mert otthon már ő is főzött sajtostésztát. Arra akarok most itt kilyukadni, hogy hiába csináltál már egy szaros HTML honlapot, még nem vagy programozó, hiába raktál össze valami RPG vagy FPS creatorral sablonra egy "játékot" még mindíg nem vagy programozó. Ez nem így működik. Azt hiszed, már mindent láttál, de közben ha belecsöppennél egy játék fejlesztésébe, köpni-nyelni nem tudnál. Nem véletlenül azok fejlesztik a játékokat, akik, és nem véletlenül azok kritizálják a játékokat, akik.

Aztán van még a tarsolyomban egy olyan dolog, hogy pusztán kíváncsiságból megkérdezném az olvasókat, hogy szívükre tett kézzel mondják meg nekem, mióta játszanak videójátékokkal, melyik az a cím, ami számukra a non plusz ultra, és, hogy hány évesek most. 

Arra szeretnék választ kapni, hogy vajon az öreg rókák ( és most ne értsétek félre, a fiatal rókák is tudnak gémelni, nem arról van itt szó ) kezdenek besokallni a sok klón meg kópia címtől, vagy már a fiatalabb korosztálynak is bajuk van vele? Arra is szeretnék még választ kapni, hogy nagyjából melyik volt az az éra, mikor a legtöbben csatlakoztak a videójátékosok táborához, mik voltak az akkori etalon címek, mik azok, amik feltették azt a bizonyos mércét, amit a mostanság érkező játékok sorra levernek? Lécci segítsetek, ha nem is sokan, de tartsunk egy ilyen kis közvélemény kutatást, mert kíváncsi vagyok, nagyon.

Ezzel zárom is ezt a posztot, remélem írtok!

Mivel ezeket a blogmotorokat pofon egyszerű használni és mostanában már minden suttyó a neten bassza el a szabadideje 99%-át, nem lehet kivédeni a retek blogok egész garmadáját. Mi történik akkor, ha Paraszt Pista mindenféle előképzettség ( értem ez alatt a 8 általánost, ne legyünk nagyravágyóak ) nélkül lényegében akármit publikálhat a világhálón?

Az, ami megtörtént a blog.hu által közreműködve is, vagyis, hogy elárasztották a netet a vagy semmitmondó, nulla tartalommal rendelkező blogok, vagy azok, amiknek van tartalma, de az a tartalom olyan, amit már minden magára valamit is adó hírportál leközölt. Totálisan nulla értelme van annak, hogy valaki csak azért vezessen blogot, hogy lelopkodja a híreket az iPon-ról, meg a GSO-ról, aztán publikálja valami tőmondattal meg egy szaros videóval. Aztán hisztériázik, hogy basznak rá, senki sem olvassa, és szépen eltűnik. De ezek még talán a jobb esetek. Van olyan is, ahol a nyolc általános teljes hiánya annyira szembeötlő, hogy nem lehet elmenni mellette szó nélkül. Ilyen például ez a blog. Egyszerűen képtelen vagyok feldolgozni ezt. Nézzétek csak meg, próbáljatok értelmezni egy mondatot és mondjátok, hogy "cuky". Mert kurvára nem az. És ez csak egy példa a sok közül.

Azért álljon már meg a menet. Valaki írástudatlanul odavágódik egy netcafe-ban egy gép elé és nekiál blogot "írni" vagy ez hogy megy? Én érzem szarul magam már komolyan mondom, hogy megpróbálok mindent beleadni és helyesen írni, az ANYANYELVÜNKÖN, amit ha álmunkból felébresztenek akkor is vágni kellene szabályostul, mindenestül. De nem, ezek basznak rá, ahogy esik úgy puffan, jó az a parasztnak, csak az a lényeg, hogy sztár legyek meg legyen pár ember aki néha arra téved és belekukkant. A sztárságot oly módon is képesek az ilyen szennyblogok hajtani, hogy mindenféle nyereményjátékokkal próbálják az embert odacsábítani, ha már a tartalom egy nulla, fos, semmi, legalább legyen valami ami miatt érdemes odanézni. Nagyon jól mutat egy tüzifavásárlási utalvány apu boltjából, meg kurva hasznos is.

Aki meg azt mondja, hogy ne nézzek oda, ne vegyem észre ezeket és ne stresszeljem magam rajta, az is bekaphatja. Nem fogok csak azért csukott szemmel mászkálni mindenhol, hogy ezek a semmirekellők boldogan élhessenek a kis buborékjukban, és azt hihessék, jó az amit csinálnak. 

Nem hiszem el, hogy nem képesek arra sem venni a fáradtságot, hogy egy szaros Word-be bemásolják a szöveget mielőtt kiposztolják, hogy az aláhúzza az összes szót nekik vérvörössel és legalább ki tudják javítani. Bár az sem segít azokon akik egy 6 éves szintjén képesek fogalmazni. Baromira érződik ezeken a "mai fiatalokon" az olvasás teljes hiánya és ez nem feltétlen az ő saruk, hanem inkább a buzi iskoláké, amik ahelyett, hogy megszerettetnék velük az olvasást, még mindíg ilyen középkori módszereket alkalmaznak, hogy kötelező olvasmány. Nem igaz, hogy ezek is nem jönnek rá arra, hogy ami kötelező, az SZAR. Legalábbi ezt az érzetet kelti és amit kötelezően kell csinálni, abban ott az az érzés, hogy azt muszáj és nem önszántamból csinálom. Nekem szerencsém volt és a magyar tanárom beleszart ezekbe a dolgokba, titokban elmondta nekünk, hogy azt olvasunk el, amit akarunk, csak olvassunk és ő majd beírja nekünk, hogy az az Egri csillagok volt. Érdekes módon elolvastam egy sci-fi könyvet, megírtam az elemzést róla, majd önszántamból vettem elő az Egri csillagokat, hogy azért mégis. És jó volt. Nem filmen, nem rövidítettben... Na meg ezek a rövidített könyvek is, úr isten. Azoktól fog el igazán a hányinger. Na de kicsit elkalandoztam.

Akkor már beszélhetnénk arról is, hogy miért van az, hogy a "mai fiatalság" amibe én is beletartozok, miért tartja férfiasnak a cicanadrágot, meg a rózsaszín pólót. Ez nem volt így még akkor, mikor volt kötelező sorkatonaság. Akik akkor születtek már, hogy nem kellett őket besorozni, elkezdtek elkurvulni és ez tart mostanában is, úgy hívják, hogy emósok, meg diszkósok. Akiknek mindegy, hogy annak farka van vagy pinája akivel kúrnak. Hová tartunk így? - "Több generáció csótány, patkány, kétezernyócvan takaroggyatok mán!"

Ha már így szóbajött, hallgassuk meg Bobafett - Nénike című számát, mert az jó.

Végül pedig beszéljünk még a könnyű kezelhetőség átkáról is, ha már a címben ott van. Ugye, mint tapasztalhattátok, érdekelt vagyok az elektronikus könnyűzenében, valamilyen szinten és ott is ugyanezt az elkurvulást érzékelem. Vannak bizonyos előadók akik a belüket kidolgozzák azért, hogy a zenék úgy üssenek, ahogy azoknak ütniük kell, erre jön pár csíra senkiházi, akik meg a könnyen kezelhető "dobáldössze" rendszerű szoftverekkel mindenféle háttér vagy szaktudás nélkül összehánynak valami hasonlót, ami már a közönségnek tökéletesen elegendő, hiszen van benne négy negyed, meg sok hang oszt szól és üt. De mi tudjuk, hogy nem úgy. Kurvára érződik, és az is, hogy ki figyeli ezt zenész szemmel, és ki az aki csak hallgatja és megy a csorda után. Nem azt mondom, hogy legyen mindenki zenész, de aki nem az, ne akarjon annak látszani, mert rohadtul szánalmas. Erőlködik, felböfögi az izzadtságszagú zenéket és befut a 12éves ribancoknál, de a valódi értéket képviselő zenékre igényt tartó közönséget soha nem fogja megnyerni magának. Én így a helyükben inább nem is erőltetném, de sajnos nem vagyok a helyükben. Pedig milyen rohadt jó lenne ilyenkor egy nagy kolektív tudat, mint az Overmind, aztán belevezényelni őket számítógépestül a Dunába. Mindenkinek jobb lenne.

Végül végül, azaz utószóul még arra térnék ki, hogy igenis kössék szakvizsgához az internethez vagy egyáltalán a számítógéphez való hozzáférést és legyen ott az ajtóban a 2 köbméter sün, ha Pistike jogosulatlanul próbál közizlést rombolni a szégyenteljes blogjával. Ami lényegében nem is blog, hanem egy hírportál paródia, egy másolat, annak érdekében, hogy Pisti elhihessem magáról, hogy ő is tud cikket lopni írni.

A lakótelep egy olyan része a városnak, mely mindamellett, hogy baromi ronda, rengeteg embert, családot tömörít a mennyiséghez képset kis máretű alapterületre. Ezt hatalmas kocka alakú panelházakkal oldották meg a módszerváltás előtti időkben, amiket mostanság mégrandább hupilila meg szapantartókék színekkel bugyolálnak be. Ezt teszik most itt is a szomszéd háztömbbel, cirka 4 hónapja meg sem áll a fúrás, faragás, hatalmas élmény. De most kivételesen nem erről akarok dühöngni, pedig ez is megérne egy posztot szerintem.

Mai lakótelep rovatunkban a gyümölcsárus cigányokról lesz szó. Elöljáróban annyit a messziről jött olvasóknak, hogy képzeljenek el egy magyarul alig tudó gigantikus keresztmetszetű - mármár a mammutfenyővel vetekedő - kisebbségi férfiút, akit megtámogattak egy megafonnal. Ebből a megafonból pedig olyan mondatok szoktak kiröppenni, hogy néha fogom a fejemet szégyenemben, hogy mégis mit művelnek gyönyörű magyar nyelvünkkel.

Mivel a lakótelepek fentebb említett okból kifolyólag hatalmas embertömeget szállásolnak el relatíve kis alapterületen, ezért úgy gondolta pár élelmes rajkó, hogy ha már lopnak szereznek egy csomó gyümölcsöt meg zöldséget, de a piacon a standért fizetni kell, valahogy meg kellene oldani, hogy ebből 100% haszon legyen, ne csak 99,9%. Ekkor jött képbe a Józsefvárosin vásárolt megafon, amivel eddig csak a Gizit utasította vacsorafőzésre. Végre a Gáspár csinál valami hasznosat is azzal a szarral, mielőtt felkerül a seggébe síkosító nélkül. Tehát adott egy lelakott ócska szétrohadt mikrobusz, amelyből kipattog olyan 8-10 köbméter dzsipszi és még az árunak is marad hely (!!!) és elkezdenek óbégatni. Naponta van olyan, hogy kétszer is.

"Akció van, hölgyek-urak figyeleeeeeeem! Akcióóó, akciós a barack, hölgyekurak figyeleeeeem! Óriási nagyméretű magbaváló NAPSUGÁR őszibarackot hoztam, figyeleeeeeem! Egykiló hámszáz, kettő kiló csak öcccááá forintér adom, jöjjjeneeeeeeeeeeek!"

Ezt képzeljétek el max. hangerőn, cigányos hanglejtésben, megtámogatva a szembeház oldalát farigcsáló munkások turhafelkrákogásával és a Hilti andalító hangjával ahogy a betonba váj, valamint a játszótéren ordibáló neveletlen szaros kis kölkökkel, műanyagmotorok kerregésével és a dagadt viziló-bálna keresztezésből létrejött anyukák "NECSINÁÁÁÁLJAD PISTIIII" "ADDVISSZANEKI RÓÓÓÓZIIII" kántálásával. Adott a kellemes délutáni pihenő, hogy aztán másnap vidáman vedd az akadályokat a munkahelyen a kedves kollegákkal körülvéve, akik csak arra várnak, hogy segíthessék amúgy is piskóta munkádat.

Ja, de kicsit elkalandoztam, a történet lényege igazából annyi, hogy velem egyetemben már sokan megelégelték azt, hogy ezek a szemétládák hozzák a szaros barackukat napról napra és adómentesen keresik a pénzüket úgy, hogy közben ezt a hatóságok telibe fossák. Történt ugyanis egy eset a napokban, mikor az egyik kedves szomszéd megelégelte, hogy az erkélye alatt óbégatnak a dzsippók és nemes egyszerűséggel egy nagy vödör vízzel nyakonöntötte a delikvenst. Egyből eltüntek a búbánatba, de ez nem tántorította el őket, hogy másnap ugyanott folytassák, ahol abbahagyták.

Ez így már nem is olyan vicces, mint mikor az eseményeket saját szememmel láttam... Na mindegy, újabb szar poszt, most mit vártatok?

Hallgassuk meg együtt ennek örömére DSP - Lakótelep című számát. Szóljon!

Számomra mindezidáig ismeretlen tény volt az, hogy a Steam nem csak, hogy a telepített szoftvereket, de a PC-d konfigurációját is számon tartja, közölte az IDDQD.

Remélem nem csak engem háborít fel, hogy egy ilyen nem éppen apróságnak nevezhető adatvadászatról a Steam, vagyis inkább a Valve jóformán az apróbetűs részben, olyan "bájdövéj" módon tájékoztatja a felhasználókat. Persze a lehetőségek egész tárházáról ódákat zengenek a Steam hivatalos oldalán is, hogy miért kurvajó neked, ha csatlakozol, tudsz soppingolni úgy, hogy fel sem kel állnod a bebüdösödött foteledből, meg nincs többé cédé vagy dévédé mert minden játék a Steam accodon van nyilvántartva. Oké, ez mind szép és jó, de ilyen áron, hogy rólam mindenféle kitudjamégmilyen információkat szednek be a KONKRÉT hozzájárulásom nélkül, köszi nem. Ez nekem több, mint felháborító. 

Itt van rögtön elsőként személyes kedvencem, az ázsiai csöcs, annak is egy olyan válfaja, amely nagy. Nem nagy, NAGY!

Aztán van itt még fehér csöcs:

Van még műcsöcs ork fejjel:

Retardált narkós sztár-műcsöcs ( kivillanó hússal! Bár ne tette volna... )

Na jó, ezt lehet mégsem kellett volna... ( DE! ) Kárpótlásul itt egy természetes de közel sem antigravitációs csöcs ( tőgy inkább? Egyezzünk ki tejcsárdában. )

Aztán szkárletjohánzón sejtelmes amerikai kötött kardigán alá bújtatott igazi antigrav csöcse, valódi kárpótlás gyanánt, hogy készüljetek fel a legutolsóra!

Végül pedig és utolsó sorban is, amiről egyszerűen nem lehet megfeledkezni, amit nem lehet kihagyni a felsorolásból ( és, hogy női olvasóimnak is kedvezzek [ nem. ] ) meghoztam nektek a friss ropogós, 100% zsírtartalmú, ánbilivöből és oridzsinál, soha vissza nem térítendő, magbaváló, MANBOOBS-t!

Remélem mostmár jól érzitek magatokat, teljesült a kívánságotok. További jó olvasgatást.